Mint az avar, ha belé fekszel.
A hó ijedtfehér,
angyal is lehetne.
Így kellene élni.
Akár madár lehetnék –
csak avégett,
hogy az ég kéksége
eléggé bizonyos legyen.
Tavasszal más lesz ez.

Az öregség elszenderül.
Olyasmi, mintha lábnyomok
lennének a nyári homokban.
S próbálna lépésről-lépésre,
gyereklábakkal visszatalálni.

Tetsztett? Oszd meg másokkal is! Köszönjük.
Megosztás Facebookon0
Továbbküldés e-mailben