ne csak belül szóljon
ne csak csilingeljen kint
ne csak modern legyen
ne csak unott ódon, mind
fiatal legyen most szülessen
a jövőt hívja most elő
észnél legyen a lélek most a testben
egyben legyen megmosott ma ő
megmosott és megszárított
egészséges és üde
kedves legyen mindenkinek
kedves mindnek izibe
ölelje és ajnározza
tömegember és egyén
hulljon porba őelőtte
minden ócska költemény
váltsa meg most a világot
megváltás ha neki kell
ébresszen fel minden álmot
támadjon fel mindenkivel
megszülessen ne aludjon
teremtsen és vigadjon
s hogyha nem kell senkinek sem
mindeneket elrontson
jó csizmája ott tapodjon
égen földön hogyha kell
összes poklot összerontson
számoljon le mindegyikkel
s hogyha csak a semmi marad
új világot hív elő
új élet és új teremtés
szóerdőben újra nő
Ez jópofa, rímes, mókás, kissé gúnyoros, de inkább nyelvöltögetős, vidám vers lett. A világ meg valóban újra meg újra folytonosan megváltásra és megújulásra szorul. Tetszik.
szia Miklós,
nagyon köszönöm mindkét értékelést!
csak az a furcsa, hogy egyik se esik egybe a saját értékelésemmel, de ez érdekes dolog egyébként. és nem csak a tiéddel, a szerkesztők is ezt rakták a kiállítóterembe, holott szerintem a másik jobb…
no de ilyen a különböző nézőpontok világa, nincs ezzel semmi baj!
tényleg érdekes más szemüvegén át nézni a dolgot. ugyanis ezt a verset én egyáltalán nem szántam se humorosnak, se nyelvöltögetősnek. többször leírtam itt, ha érdekel, nézz rá esetleg, olyasmi volt az elgondolás, hogy nincs vége a történelemnek, emiatt jönni fog egy új nyelv, amit mi nem beszélünk és merőben új versek, amikről fogalmunk sincs. ezeket az új verseket, új nyelvet akartam köszönteni a magam módján…
Az irodalom nagy árat fizet azért, hogy virtuális lett, hypertext, klaviatúrán készült toll és papír nélkül és a “könyv” határai ma nem egyértelműek.
Viszont ha a linkekből összeállítok egy nyomvonalat egy hálót a mű és alkotója teljesebb megismeréséhez, az lehet még személyesebb hatású, mintha könyveket kutatnék fel. A másolás, megosztás sok emberrel kapcsol össze, ez is jó.
Most úgy érzem, sok idealista elvárás sorakozik a versben, egyszerre Gutenberg nyomdáját vissza! és szövegszerkesztőt ide azonnal!
Erika optimistának, te idealistának mondod… lehet, nem tudom.
“linkekből összeállítok egy nyomvonalat egy hálót a mű és alkotója teljesebb megismeréséhez” “A másolás, megosztás sok emberrel kapcsol össze, ez is jó.”
igen, ez a posztmodern.
de se te, se én nem látunk túl ezen.
de valami jönni fog, amit ma nem ismerünk, amiről ma még fogalmunk sincs. hogy ez zöld forradalom lesz vagy posztapokaliptikus világégés, ami után csak majom-makogás marad, esetleg transzhumán világ, új bolygók felfedezésével,
különböző emberfajokkal? ki tudja?
új nyelv lesz, új költészettel és minden mással.
csak remélni tudom, hogy erős lesz, friss, szinte új teremtés. és jó…
Kedves Márk, azt gondolom sajnos amit ma csinál a Földdel az ember az a második bűnbeesés. A transzhumán világ pedig itt van a mesterséges intelligenciával.
A posztmodernben keveset olvas az ember vagy felületesen mindent, inkább ír, alkot, felerősödött az énbemutatás. A fragmentált létezésben akinek még van lelki önvédelme, az próbálja integrálni az életútját, önmagára vonatkozó tapasztalatait. Aki teheti személyes történetíró lett, szerkeszti, értelmezi, új jelentéshangsúlyokkal látja el életútját, – nem véletlenül van rengeteg irodalmi portál. Amelyen mindenki az elismerést, megerősítést várja. Ennyi maradt az alkotás dialogikus természetéből…
“Aki teheti személyes történetíró lett”- igen, ilyen is van, de emellett szerintem sok más lehetőség is.
“nem véletlenül van rengeteg irodalmi portál” – igen, de milyen aktivitással? nem ismerem a számokat, érzésre mégis azt mondanám 10-15 éve mintha nagyobb lett volna a forgalom. egyrészt lehet hogy amiatt is, mert “mindenki az elismerést, megerősítést várja” és ez bizony kontraproduktív, egyik oldalon lájkgyűjtéshez, másik oldalon kiégéshez vezet, de mintha lenne itt más is, talán amit írsz,a “felületesen mindent” csinálás.
sokat lehet ragozni a mai kort… amit a vers megírása körül gondoltam, az az, hogy nincs itt a történelem vége. szerintem nagyon nincs! és olyan új dolgok jönnek, amikről nemcsak fogalmunk nincs, de nyelvünk sem, hogy válaszokat adjunk a kérdésekre. kell jönnie egy új nyelvnek. ezt ma még nem is sejtjük. oda már eljutott a posztmodern, hogy megfogalmazza a hiányt. ebben jók vagyunk és otthonosan hiányosak. de köszöntöm az újakat, akik majd őskövületnek fognak minket tartani.
egy Nagy László riport jut eszembe, talán az ő két mondata több lett volna, mint ez a sok karakter, amit idepötyögtem: ” ha még lesz emberi arcuk, akkor csókolom őket”
Azt hiszem az emberek többsége, ha leír 4 sort, mindjárt költőnek gondolja magát. Jó, ha van tehetség az íráshoz, bár én azt gondolom, az nem elég. Mondani kell valamit, ami nekünk fontos, vagy azt gondoljuk, másnak is, és az a jó, ha az olvasó is azt érzi, ja! ez tényleg nagyon fontos téma. Az optimizmusod nagyon szimpatikus, én is hiszem, amit te. ”
“váltsa meg most a világot
megváltás ha neki kell
ébresszen fel minden álmot
támadjon fel mindenkivel”
Üdv.Erika
köszönöm szépen!
nem is annyira optimizmus ez, hanem azt gondolom, hogy a posztmodern után valami hatalmas nyelvi és nyilván ennek következtében filozófiai, gazdaságszemléleti, stb váltás jön. ezért hasonlítom egy újjászületéshez.
hogy milyen lesz ez a nyelv, ma még fogalmunk sincs. én már- szerintem- nem is fogom érteni, használni tudni. én a posztmodern gyermeke vagyok, nem is látok túl rajta. de lesz valami azután is. ezt már mások, talán a mai fiatalok, talán az unokáik fogják megfogalmazni, nekik szól a vers.