Arra gondoltam hétfő reggel
hogy kiegyenesítek egy kanyart
de sajnáltam volna a kocsit
még garanciás
a gumik is újak

én meg nem

és felépülnének
alattam az arany fényhidak
párából kivert cölöpökkel
az ég köldökvére csurogna
elszabadult testem opálos lenne
és hideg

de a nap szilánkokat vágott a pupillámba
és elfelejtettem
vitt a “kell” rutinja
ahova szokott.

Tetsztett? Oszd meg másokkal is! Köszönjük.
Megosztás Facebookon0
Továbbküldés e-mailben