Kik vagyunk?

Bemutatkozik a Háló csapata

Szerkesztőink:

Burai Katalin

Intézményvezető vagyok református támogató szolgálatban. Ez döbbenetes adminisztrációt jelent. Szakmám szerint mozgássérült-látássérült szakos gyógypedagógus vagyok. Korábban mozgássérült óvodásokat tornáztattam, vagy a Braille írás-olvasás előkészítését végeztem vak kicsiknek. Jelenleg mentálhigiénikusként a fogyatékos kisgyermeket nevelő szülőket kísérem spirituális szenvedésükben. Festek, rajzolok, ez nagyon jó terápia. Verseket írok, várom, hogy legyen időm prózára is. Gyakran eszembe jut, hogy utólag színezem ki a múltat, utólag lesz romantikus. De valahogy mégis érzem, hogy a létezés minden másodperce romantikus, festői, álomszerű, regényes, érzelmes, érzéki. ​

Gál András Andor

“Élj úgy, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmész.” (Victor Hugo)​

Kiss Anna Mária

Pedagógus, szakács, költő. Az irodalom mellett elkötelezett ember.

Lovász Évi

Írni… Vízen járva tűzzé válni. (L. É.)

Maretics Erika

2011 óta írok, főleg verseket. Több irodalmi portálon jelen vagyok, ahol önzetlen költő barátaim segítettek, hogy tanuljak, és hogy az írásaim jobbá válhassanak, ezért számomra nagyon fontos, hogy új tehetségek írásait olvassam. Arra törekszem, hogy ha tudok, átadjak abból valamit, amit én kaptam tőlük.

Hatházi Áron

Útjelző táblák Áronhoz (nem fontossági sorrendben): 2005 óta vagyok jelen az interneten verseimmel, írásaimmal, a gyerekeim születése körüli időben kicsit kevésbé aktívan, de folyamatosan. Több területen dolgoztam, kereskedelemben, vendéglátásban, szociális ágazatban, pedagógiai pályán. Az oldalt tekintve leginkább releváns: Magyar és pedagógia szakos bölcsész vagyok (Szombathely). Vizsgálati/érdeklődési területeim: jelnyelv, szociolingvisztika, irodalomelmélet (műértelmezési módok). Magyartanár (ELTE). Család- és gyermekvédő tanár (ELTE). Kiemelt területeim: krízispszichológia, egyéni bánásmód. Jelenleg két iskolában tanítok főleg halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokat. A többi a versekben van.

Lovász László

“Olykor kortalan vagyok, ritkán ifjú lázadó és néhanapján bölcs jedi. Általában pedig gyarló ember. Másfél évtizede írok, sokféle indíttatásból és sokfélét. Érdeklődésem az irodalmi alkotás folyamatára fókuszál. Hogyan, miként lesz egy kósza gondolatból, egy emlékképből olyan egység, ami megpendít valamit az olvasóban? Melyek azok az utak, amelyeken eljuthatunk a belőlünk fakadó mondandó minél magasabb szintű átadásához? Kész van-e egy írás egyetlen suhintásra, és ha nincs, akkor mit tehet egy alkotó közösség azért, hogy ne csak a művek, hanem az alkotók is jobbak, többek és komplexebbek legyenek. Úgy vélem, hogy a legrövidebb út az emberhez egy mosoly. Így aztán mondanivalóm jelentős részét humorba csomagolom. Ennek jegyében zárásként önmagamról még egy gondolat: “Én vagyok Gru!”

Miért Háló?

Mert jelképezi mindazt, amiért közösséget építünk, amiért művészetekkel foglalkozunk. A csöndet, az összeköttetéseket, az erőt és a mindent átszövő akaratot, hogy valamit megteremtsünk és megmentsünk magunknak, barátainknak, gyermekeinknek, a magyar nyelvnek és kultúrának. Mindannyiunknak.

Megosztás: