Szerző: Ötvös Németh Edit | márc 5, 2021 | Irodalom, Kiállítóterem, Líra
óh te földöntúli erőte szentséges dühimádlak tégedlábaidnál térdepelekáldd meg bűnös lelkemfaragj belőle csodáthogy hasonlatossá váljakmagasztos tükörképedhezalig álltam lábra márisott sürgölődtél mellettem aljas vétkeimelkövetése után nem rejtettedvéka alá...
Szerző: Bara Anna | márc 5, 2021 | Irodalom, Kiállítóterem, Líra
MEGMÁSÍTHATATLANUL hányszor öntöttem szoborba arcodathogy körbe cipeljem akár egy trófeáta nekem tökéletest a bronzból eleventcsak lélegzetvételkor éreztemgipszporral lett tele a tüdőmpedig azt hittem tökéletest alkottamelfelejtettem hogy én is egymegismételhetetlent...
Szerző: Chikarcy Ármin | márc 5, 2021 | Irodalom, Kiállítóterem, Líra
éjjel nő hajnal férfimondtad(az alagsorbanegymás után négy cigi)mikor megkérdeztemszerinted mi a halál kint felgyűrt felhőknyelték az éjszaka hamvaitmegcsókoltálmég azelőtt hogy látnádnem tudok sütniholdként ezüst sugárraltavi békátmég rákot sem(gammávalcsontevőt)...
Szerző: Francesco_de_Orellana | márc 4, 2021 | Irodalom, Kiállítóterem, Líra
végtelenített szalmakalapbanmérgesen nézek hol a jutalmamnem vagyok itthon már ezer évemiért hoztad vissza volt rajta bélyegaz is eredmény hogy megmaradtambár néha saját csontomat faragtamnehezen gyűltek össze az évekörülök örülnék már a felénekvégtelenített ciklusban...
Szerző: Burai Katalin | márc 4, 2021 | Festmény, Képzőművészet, Kiállítóterem
Szerző: Egervári József | márc 4, 2021 | Irodalom, Kiállítóterem, Próza
Hin-ta, palin-ta, hin-ta, palin-ta, hin-ta, palin-ta, hin-ta, palin-ta… Kicsi lány, piros a szoknyád, repül a hinta, magasra, még magasabbra; jaj, a falak ismét megmozdulnak, összetekerednek, gömbölyödnek, összeszűkülnek, belém mélyesztik karmaikat…...
Legutóbbi hozzászólások