Koldusének

Jó meleg ágyban aludnék végre.Álmodnék szépet és ami nincsen,egyre csak szaporodna a kincsem,elmondhatnám, a nyomornak vége. Friss kenyér, sült hús az asztalomon,és a zsír ujjamon végig folyna,dicsérném Istent szívemből szólva.Hűséggel szolgálnám, megfogadom. De régóta csak nyomorban élek,és nem lesz másként, attól félek.Az az enyém, amit más kidobott. Káromkodok fel a magas égre,mert az Isten is magamra hagyott.Pedig csak ennék, aludnék […]