Háló

Apához

bordó fürtök versengenek a lugas alatt

élvezik az őszi napsugarak aranyát míg

Kötődéseim

a végtelen már régóta nem vonzés a belém gravírozott egészbőlnem érdekelnek a fent és a lenthullámzó grafikonjai sem kis részecskékből rakom össze magamkiválogatva jobbik énemethogy reggelenként az az arc nézzen rámkinek visszaköszönni érdemes a karmám tudja merre kell tartanomhiába is dirigálnám más iránybaa hallgatás csak szimpla elterelésraplis gondolataim becsomagolására még kergetem az álmok rakoncátlan pillangóitlepkehálóm persze nincs és nem is […]