Háló

Vor die Theater *

Tudja, kedves, minket egy naiv Isten teremtett. (Szemhéja, mint a ragadós porban nyüzsgő piacokon vett kék, hamisszatén lepedő, tekintete napfényt ért negatív.)

apám koboldjai

és akkor belepakoltam egy bőröndbe az életem
hátrahagytam minden fontosat
de elvittem minden ócska kacatot
hogy kapaszkodjak a gyermekálmokba
úgy hittem hogy iszonyúan fog fájni