Háló

Merengő..

Felkúszik az idő testemen,
mint temető falán az indák,
rozsdás vasrácson csavargó szó,
felsóhajt, maradna Ő, de hívják.

Schrödinger

Schrödinger verset írnék,
benne zsákbamacska
a kontextus-halál
lenne, hol..
Egyszer volt, hol nem volt,
pőre luxus az értelem..

Helios algoritmia…

Öreg kézjegyek sora,
megbarnult lapokra
írt szigillum varázslat,
rovótoll értő kézben,
papírra rajzolt idéző
virágzat…

Asteria

Zaklatott hajnali ébredés,
fároszként szól a derengés
folyosóján az a pár utolsó szó,
visszhangzó léptek között lehullt
álarcra szálló mélyen kongó
Omnia sziromba omló átirat…

deUs eX

haldokló szem rebben s
pislog a pillantásnyi zaj
rekedt sóhajtás csend
esteledik a szűken mért
szűz szavakra

Agyalapi-Irigy

Ébredezők fura panoptikumában tükör
telefonba révedt emberek metrókocsin
vigasz-figura csendben morajló sínek
összekulcsolt kezekre csukódó szemek

Az Utolsó Dal..

Tollam a földbe szúrom,
áradjon lefelé a tinta,
írjon a rögök közé sorokat,
táruljon fel a föld összes titka..

Királis szimmetria..

Mögöttem két Mezon,
épp szuperpozícióban érzi jól magát,
valótlan valóban rezeg…

Kvantumszálakon a rend dereng,
s hajnalként rácsavarodva
alkot rácspontokat a térháló
fészek-odva..