és én?

megtanultam hogy lépésről lépésreaztán el is felejtettemmeg azt is hogy csak “pontosan szépen”de azt meg sose értettemmert éretlenül lettem éretttalán meg sem érem mire végre beérekén is “lehettem volna valaki más”de azt valaki más írta...

vagy mégsem?

Az idény elkezdődöttvadak már rég nincsenekcélpontnak maradtam énitt vagyok  most lőjetekKátyúk közt itt-ott aszfaltzsebemben csak kosz pihenüres szín az ablakbantegnap még nem volt ilyenHarapj bele harapj rávagy csak vakargasd csendbenmindenütt ugyanolyande én...

hozom visznek

mire a végére érünkelfelejtjük az elejéta hab kicsit talán sok lettmegvettük a lejárt helyetinga helyett most én mérekfelborult pontatlan mérlegvannak voltak lesznek pontokvonalak közé zárt napokelakadok lefaragoma szélén ott vár a holnapalaptalanul aggódtamfolytatom...

hétszázhetvenhárom

hétszázhetvenhárom féle indokkalnem teszünk semmitigen megszámoltamkétszer is hétszázhetvenhárom féle indokkalnem alszunk éjjeligen megszámoltamkétszer is hétszázhetvenhárom féle indokkalalszunk egész napigen megszámoltamkétszer is hétszázhetvenhárom féle...

igen/nem/nemtudom/tökmindegy

formátlan száraz évekközben elvet cserélekmagammal szemben élekés már semmit sem értek zavaros volt most tisztatöbbet nem adok visszaa saját vérét isszaegyre hosszabb a lista nem tudom melyik tábortmelyik oldalon látomnem múlik a rémáloma végét nem...