Az öcsém, meg én

Szorosan ültünk az asztalnál, a viaszosvászon abroszt mindig letörölte anyánk, az agyonhasznált mosogatóronggyal, étkezés előtt. Akkortájt a szivacsot hírből sem ismerték a falunkban, úri huncutságnak nézték volna. Jól használható volt, bármelyikünk kinőtt alsógatyája...

apám csendben élt

apám hajnalban halt megahogy hajnalban keltmindig ritmus szerintaprította a másnapos kalácsota zománcozott edénybehabzó tejeskávét öntött rá anyámhajnali fél háromkorkattant utolsót a karórájaegy ideig hurcoltuk magunkkalköltözésről költözésreaztán elkallódott...

neszezés

kilincsre zárt ajtókmögött káposztalepkékaz álmokdidergekmelegséget adópillanatok utánkoponyám körülgondolatokcirkulálnakkorai a vetélésüka teliholdvastag fényekíséri őket

Vasárnapi ebéd

Kocsisné Lehelet Ilonka, miközben feltette a pulykacombot főni, elgondolkodott, hogy a mai nap megfelelő lenne- e a halálra. Minden vasárnap délelőtt eszébe jutott ez a kérdés. Eddig még soha nem érzett hozzá elég erőt. A történelemtanára is megmondta a...

amikor lépni is nehéz

azt hiszem el kell hogy induljakoda ahol a súlytalanság állandó állapotahol nem mérnek kilóra mégis számítokoda mennék ahol egyenesek a szavakkerülik a kacskaringós útvesztőketátvágnak nyílként a mezőn mégsem sértenekoda ahol a simulékonyság nem ér célbaa felesleges...