időháló

  fekete-fehér négyzethálóba zárt összegyűrt hőség krémszerűen terül bevonja a naptortám romjait olvadtan csurog a máz a hirtelen jött napelem infarktust osztogat apró patakok folynak csendben sót merítenek a bőr alól zsír csordogál fonnyadt testek vánszorognak az óra halálos iramban forog