nem téged siratlak

nem téged siratlaktávol ülő két melled köztsiratom a semmita zöldszeműta barnaavarillatú istenta perceketamikor az asztalra cseppentnyálát meg akartam inniamikor vállgödrébebeszorult homlokomés fogait rázártatenyerem kemény éléres ő nem is egycsak az évek prizmája...

altató helyett

Minden zörejre felébredeksosem volt ez jellemzőaz álom rendre megérkezettde mostaltatódal busong hátadontenyerem helyett. (Ez az ágy nem az ágyadnélküled ide hárman isbeférnek.) A hajnal megriada szavakfagytól menekvő pókoka szoba sarkaiban.40 kiló hiány futott le...

sehogy

Szemed színére zöldetfestettemde leperegfeketéllik alóla a láng s engem másvállövmás csípőcsontemlékeztet halálod napjára elvittem magammal a pulóveredbeleharaptam ottahol a mellbimbóidat sejtettemnyálam beszívta a szomjaslágy szövetha akkor benne vagyfájt volna...

Tulipán

Nem tudom, te hiányzol-ebelőlem,vagy a bőröd barna hangja,az aranypihék combodon.S nem tudom, a borzongásujjaid nyománvagy kihűlő árnyékod miattfut végig hátamon. Gyökereid itt maradtakszem- és szájüregemben,minden versben csak utánadjajgatok, nem törődvesem földdel...