kidobni mindent volna jó
semmire nem emlékezni
szemellenzősen mint a ló
a Földön járni és kelni
nem kell nekem a csúf világ
bezárom érzékszerveim
mindegy hogy engemet mi rág
fogyhat barát s elleneim
ha volt is bennem szeretet
soha többé nem érdekel
ördögnek adom lelkemet
messze röpítsen innen el
gyáva vagyok beismerem
másképpen kellene élni
nincsen nekem már istenem
így nincs is mitől remélni

Tetsztett? Oszd meg másokkal is! Köszönjük.
Megosztás Facebookon0
Továbbküldés e-mailben