Elhatároztam hogy felmászok, csak azt nem sikerült eldöntenem hogy mire.
Természetes választásnak tűnt a létra, de közelebbről és főleg alaposabban megvizsgálva elég instabilnak és hiányosnak tűnt. Egyrészt falnak támasztva és látható külső behatás nélkül is folyamatosan imbolygott, másrészt egyes fokai hiányoztak, mások pedig korhadtnak tűntek. Mindezeket figyelembe véve a saját magam valamint a létra további egészségére tekintettel rövid, ámde heves vita után úgy határoztam, hogy más alternatívát kell keresnem.
Szintén viszonylag kézenfekvő megoldás lehetett volna a lépcső, ami hasonló hiányosságokkal rendelkezett. Volt olyan lépcsőfok, ami repedéseket tartalmazott, néhány lépcsőfoknál a repedés kiérdemelte a lyuk minősítést, és akadt olyan is, ami más fontos elfoglaltsága miatt nem volt jelen. Ezek alapján megállapítottam, hogy a lépcső sem megfelelő választás.
Következő lehetőség a fára mászás, de a megmászandó objektumok ebben az esetben sem feleltek meg: volt korhadt, volt túl vékony, ami pedig szilárdsági szempontból megfelelő lett volna, az nem kínált elég kapaszkodási lehetőséget.
Felmászás szempontjából szintén gyakori választás a hegy illetve hegyek. Itt azonnal problémát jelent, hogy megközelítésük jelentős költség- és időráfordítást igényel. Negatív tényező továbbá a hegyek gyakran rendkívül kedvező időjárása és egyenetlen, valamint sokszor csúszós felülete.
Mindezeket összefoglalva kijelenthető, hogy semmi sem felel meg a felmászás támasztotta szigorú követelményeknek.
Úgyhogy elhatároztam, hogy a semmire fogok felmászni.
És azóta is mászom.
0
Fran! A múltkor átfutottam, a többi írással együtt ezt is. A múltkor, lehet tegnap este volt.
“Most reggel, mikor el kellene indulnom a dolgozóba, ( nem akarok elindulni ) .
A történet tökéletesen tükrözi, hogy miért. Hihetetlen realitással írja le egy vacak napomat. Senki ne csodálkozzon rajta, ha inkább bekuckózva maradnék a kanapé sarkában, a jól kitérdesedett helyemen. Hajthatok mint a güzü, akkor is abban a kasztban fogok maradni, amibe belehelyezett egy nem is mondom ki a nevét kicsoda. Féreghajtót kéne szednem, néha magamtól is hányingerem van.
– mondta Ányecska és befűtötte a szamovárt.”
Nekem nincs szamovárom.
🤪
Vannak napok (a hétköznapok és a közbeeső hétvégék) amikor sűrű, sötét és nehéz felfogású vagyok, és úgy tűnik a mai sem kivétel, csak találgatni tudok mire utal az idézőjelbe tett hozzászólásrészlet (idézet?)
Íme a lehetőségek:
A– A beküldött szöveget Ányecskáról másoltam
B– A beküldött szöveget Ányecsja másolta tőlem
C– Én vagyok Ányecska (ezt nem tartom túl valószínűnek…de az ember sohase tudhassa ezeknél az Ányecskáknál..)
D–te vagy Ányecska és tetszett
E– te vagy Ányecska és nem tetszett
F– akciós a Tescoban a szamovár
vagy ezek valamilyen keveréke.
🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣🤣
Jót nevettem!
Üdv: Ányecska
A szamovárt elkapkodták, nekem nem jutott. 😭
pedig a neve alapján az ember azt gondolná hogy nem tűnik el az ember elől (szamo-VÁR) 🙂