Megtekintve: 267 alkalommal

---

Veszteségek

Nem veszítettem mindjárt el,
csak kihullott, mint tudatból
egy jellemző este, spirállal fűzött
Zalán Tibor könyve.

Vonaton maradt egy jegyzetem,
holtvágányon elvan, menetszél lapozza,
feladásom, feledésem tételeit szórja;
1913 Babits A gólyakalifa.

Cé szoprán furulyám volt,
megrágott síppal, több szólamra,
több arcra másoknak komponál
hang-dezertőr rangban.

Netről az életrajzom tűnt el,
éppen mikor érezni kezdtem
a lét bűvöletét, lényemben hunyt ki
elektronok útján milliárdnyi bit.

Nemrég elvesztek az igenek,
a nemet már csak intettem,
még az légszomj következne
párbeszédünk helyett.

A világ csak amortizálódott,
majd kicserélődött, ez is veszteség.
És hátra a döntő fordulat.
Ami mindenkivel. Az átok. A drága.