Háló

Megtekintve: 382 alkalommal

közös

Kicsit szégyellem a tanársztrájkot
a háborút is meg minden
olyan pillanatot amikor elvesztettem
a fejem
tulajdonképpen ha mindent elkövetnék
amit szeretnék életfogytig
mindennap kivégeznének.

Aztán itt a klíma meg mindenféle válság
a váltságról nem is beszélve
amiről köztudottan elfeledkeztem
jézusostól istenestől egyszerre
télen rügyeznek a madarak
őszről visítoznak a férgezett fákon.

A pocsolyákban abuzált szörnyek
utóléptei
fáraószerű mozdulatlan múzsatetemek.

S eközben én csak közös vérünkre
tudok gondolni
amit csuklómból kéthetente kiszívsz
s hogy egyszer a hegytetőről csak
te jössz majd vissza
én maradok a légüres térben
jégmagányban
napos fenségben keményen
borzasztó ujjaid nyomától
tarkómon szélütötten.

Vélemény, hozzászólás?