Jóváhagyta: Hatházi Áron
Szerkesztői megjegyzés: A szöveg korrektúrát igényel!
A Nyújtófa
Odament a szekrényhez, kivett egy kiló lisztet, kicsit tétovázott, majd határozottan
letette az asztalra.
Vagy oda csapta?
Sütök. … gondolta.
Sütök? elbizonytalanodott.
Vajon még sütök?…
Mindenesetre ment zuhanyozni, mint mindig a kezdetektől fogva.
Kellemesre állított a keverőcsapot és csukott szemmel hagyta, hogy a víz simogassa egész testét a feje búbjától a lába ujjáig…..
Közben gondolatai a múltba kalandoztak.
Szépen fokozatosan forróra állította a csapot hagyta, hogy a forró víz égesse bőrét majd egyetlen mozdulattal a kék jel felé hajtotta a kart. Először sokkhatásként érte a jéghideg vízsugár, de egyszerre csak jobban égetőbben perzselte, mint a forró víz.
Talán egy percig állt, így hagyva, hogy minden egyes porcikáját átjárja ez a furcsa kéjes érzés.
Majd egy durva házi szövésű törölközővel végigdörzsölte magát, és felvette „azt” az égszínkék pamut bugyiját. Élvezte, hogy feszült rajta. Valamikor ez volt a legkényelmesebb bugyija, már – már ronggyá van mosva és csak ő tudja, hogy ez égszínkék. Mégis jóleső érzés benne lenni, jó érezni, hogy feszül a fenekén.
Melltartó? Igen. Elasztikus fekete. Igen, hogy ordítson az otthonka alól!
Hmm otthonka mint a szita, átlátszó, ezeréves, valamikor élénk rikító virágmintákkal, most már kellemes pasztellbe mosott és koptatott színekkel… és mini. Ha kihúzza magát, kivillan az égszínkék.
Irány a konyha.
Gyúródeszka az asztalra, fehérre súrolva.
Gyors megszokott mozdulatok liszt a közepére, kevés só, cukor, szárazon összekever, közben ütött – kopott zománcos bögrében ,tejben élesztő felfuttat, kis lélegzetvétel boros üveg és pohár a deszka mellé, épp, csak odafér… aztán a nyújtófa. Leakasztja a szögről, finoman megmarkolja
és szépen lassan végighúzza a az ujjai között, mintha csak éppen a port törölné le róla. És ekkor már előtörnek az emlékek. Hagyja , nem szab nekik gátat. Elpirul és megcsókolja a nyújtófát.
Ha ezt látná valaki azt hinné diló vagyok. – Mosolyog magában. Pedig ha tudná…
Az a bizonyos első sütés… –
– Zoli váratlanul érkezett, amikor már megvoltak az előkészületek. Diszkóba akarta hívni, félénk volt még nem kezdeményezett semmit… pedig ha tudta volna…!
Nem tudok menni, mert sütök. Mondta Ili. Kisvártatva hozzá tette maradhatsz és segíthetsz is!
Menj és zuhanyozz le! Én már megtettem. A fiúnak tágra nyílt a szeme, köpni ,nyelni ,nem tudott.
Higiéniai előírás mondta halálosan komoly hangon Ili, belülről pedig majd szétfeszítette a nevetés.
Van ott egy mackónadrág meg találsz valami pólót is. És kacsintott a srác háta mögött.
Zoli gyorsan, de alaposan lezuhanyozott, majd úgy vizes testére felvette a mackót. Végignézett magán és felröhögött. A szára sípcsontjáig ért és derekán madzaggal kellet megkötni.
Az apámé! Kiabált be Ili mintha látta volna maga előtt a srácot .. és nem vesz fel alsót gondolta magában…
Mit segítsek? Ülj oda a hokedlire – (ami kb másfél két méterre volt az asztaltól ahhoz képest pedig 45° ban… (filmrendező szak?) ) – majd szólok, ha kellesz! Ja és itt van bor, tölthetnél!
Zoli töltött, leült.
Közben lisztbe fészek, bele ami kell, aztán, jött a gyúrás. Semmit nem kellet rá játszania, mellei gyönyörűen felvették a ritmust, csípője és a feneke észveszejtően ringott. Zoli zavarban volt és mindenféle hülyeségekről beszélt, terelt, és szinte oda se mert nézni.
Nem kellek még? Ili lassan végigmérte és durcás mosollyal mondta, hogy még nem. Magában pedig dehogynem te mamlasz!… Tölts még ! …mondta kisvártatva. most úgy is pihenni kell a tésztának.
És kettéosztotta az egészet. Két gömbölyűt formált belőlük és szorosan egymás mellé tette őket!
Látod milyen szép gömbölyűek? Gyere megfogta a fiú kezét és végig simított velük a tésztán. Érzed milyen finom az érintésük a tapintásuk? Érzem mondta elfúló hangon rákvörösen Zoli és egy tétova mozdulatot tett Ili feneke felé! Teee ! Villámlott rá szigorú tekintettel Ili.
A fiú visszazuhant a hokedlira. Kérés nélkül töltött újból és oda vitte a poharat Ilinek. Lisztes, zsíros a kezem, mondta Ili és egy váratlan mozdulattal a fiú mackójába törölte a kezét úgy, hogy érezze, mégis hányadán állnak a dolgok? Mintha dél lenne lassan, monda mosolyogva. A fiú megint értetlenül nézett a nőre majd az órájára. de hisz fél hat van mondta tisztességtudó naivsággal.
Attól mentsen meg az isten mondta most már gurgulázó nevetéssel Ili. De lesz az is erről kezeskedem, tette hozzá halkan. A fiú visszaült a hokedlire. Na most kinyújtom a tésztát, mondta Ili és az egyik gömbölyűt a deszka közepére tette óvatosan. majd lisztet vett a markában és a fiú felé fordulva többször is végig húzta a kezét a nyújtófán. a fiú csak bambán nézte. Aztán elkezdte nyújtani a tésztát közben alig hallhatóan morgott magában. Majd egyszer csak lecsapta a nyújtófát a deszkára és sírva fakadt! A franc ott egye meg olyan hülye vékony nem tudok vele mit kezdeni.
A fiú értetlenül nézte és, felállt oda ment Ilihez, magához ölelte, a könnyes szemébe nézett és csendben megkérdezte, hát milyennek kellene lennie? Ilyennek! lehelte alig hallhatóan Ili és rátapadt a fiú szájára majd benyúlt a mackóba és megmarkolta a fiú Óramutatóját, ami éppen, hogy delet mutatott most is.
Zoli naivsága és félszegsége ellenére pillanatokon belül mindkét kezével Ili fenekét kezdte simogatni és amikor szóhoz jutott azt mondta milyen finom a tapintása.. . majd pillanatok alatt kikapcsolta a mell tartót, és… És Ili kibontakozott az ölelésből… kibújt a bugyijából, majd szigorú hangon mondta ; Na nyújtsuk ki! Kinyújtották, úgy – ahogy, majd tepsibe, majd bele a tölteléket, majd másikat kinyújt, rá a töltelékre…. és zsupsz a sütőbe….
– Aztán …. rohantak Ili szobájába…. Persze, hogy a sütemény megégett…
Kezében a nyújtófával idáig jutott a gondolataiban, még mindig simogatva a nyújtófát, és mintha annak mondaná; legközelebb beállítottál egy vadonatúj nyújtófával… én meg azt mondtam nevetve, hogy ez szakasztott olyan mintha… te meg nevetve, hisz arról vettem a méretet és úgy csináltattam.
Aztán elkomorodott, levágta a nyújtófát a deszkára…. és magában tovább folytatta aztán együtt sütöttünk Zsuzsival a legjobb barátnőmmel… aki élvezettel forgatta a kezében a nyújtófát és nevetve mesélte, hogy neki is pont ilyenje van egy sráctól kapta, majd úgy fejezte be… és te ha tudnád, hogy….Tudom! Sikította Ili.