Háló

Megtekintve: 85 alkalommal

A Halálra kímélt ( a fiók mélyéről)

          Anya!

Ne menj el!

Maradj!

Itt mindened megvan!

Itt a kert, pihenhetsz!

Úgy mint amikor apa élt.

Apa is így akarná!

 – Megyek!

Tudjátok meg, alig vártam ezt a percet!

Rabszolga voltam.

Halálra kímélt rabszolga.

Apátok sosem szeretett, a tulajdona voltam.

Érinthetetlen, szinte érintetlen.

Akarjátok tudni „mik” vagytok?

Hétszer hét lökés, hét undorító szeszszagú, szuszogós perc, hét mázsa a hasamon, hét álmos lefordulás, hét rettenetes, horkolós éjszaka.

És ez volt az életem, a fiatalságom.

 És még ő volt féltékeny, egy szó a boltban egy idegen férfihoz: egy pofon.

Apátok…. Régiségkereskedő. Hahaha!

Handlé!…….Ószeres!…..csaló!

Örültök, hogy megszülettetek?

Köszönjétek a cafkáinak, akik voltak kegyesek, hétszer visszautasítani apátokat!

Megyek, itt hagyok mindent, és meg sem állok életem első odaadó boldog öleléséig……

Vélemény, hozzászólás?