paradox
ők a leginkább nem normálisak akik a normalitásról papolnak
önkívületig isszák magukat közben szidják az utcán olyan
dumával piára kéregető alkoholistát hogy báttya csak kajára
kell mi vagyunk az ők én vagyok ők valahányszor kicsúszik a
számon hogy Istenem egy angyal benzinnel locsolja le a szárnyait
és rágyújt értem milyen a tehetetlen kétségbeesés azokból az időkből
tudom amikor olyanokkal lógtam akik a megbocsátást kérték számon
másokon miközben szilánkosra törték fiatal srácok karját hinni
akartam az igazukban csak hogy legyen hova tartozni mindegy milyen
áron csak legyen valami viszonyítási pont eligazodni
jó világ ez minden világok legjobbika mantrázom miközben úgy érzem
hogy elveszik tőlem amiről tudom hogy jár pedig nem jár a deal
csak a fejemben létezik az igazság épp annyira egzakt tudomány mint
a spiritualitás
2022.10.06