Háló

Megtekintve: 215 alkalommal

aranygabona

S akkor szavainak
gyökerei nőttek
fentről
s lentről ínyembe
kapaszkodtak
nagyra tátották a számat
belefért ő is a fák s az ég mellé
fülembe fehér földet öntött
nem látok istenszemétől.

Hasonlít madárra
szélre
de igazából
aranygabona ölembe vetve
csírázik szüntelen.

Vélemény, hozzászólás?