Háló

Megtekintve: 232 alkalommal

A felejtés képtelensége

majd megszokod
hisz nélkülem  éltél eddig is
azt a húsz percet  nem számolom
mikor a fülembe nyögted a csillagokat
aztán tetovált seggű sikolyokat kergettél
esküdvén mint a vonatkattogás
csak rád gondoltam közben kicsim
elhittem benned élek mindenféle módozatban
de képtelenség visszatalálni
mikor el sem tévedt az ember
összeborult szirmú hajnalokon
kifeszített madzagokba botlik a bizalom
hogyan leljek otthonra benned
ha önmagadból te is hiányzol

Vélemény, hozzászólás?