Melegítőnadrágban megy a közértbe A banyakocsit maga mögött húzza Leveszöldség, csirkefarhát Mit felejt el, a gondolatok elúsznak A gyógyszertárba is mennie kell Az asszony már hiányolja Mikor jössz már Elege van belőle De mit tehetne A pénze ott van Huszonhét éve gyűjtik Gyűlölet marja az arcát is Miért nem döglesz már meg.
Burai Katalin: Férfiak 44. Akvarell. Kedves Erika, megengeded-e, hogy egy általam festett Józsi-val illusztráljam a versed? Ez a Józsi is szeretetlen, elhanyagolt, valaki mindig elégedetlen volt vele, soha nem teljesített eleget valakinek.
