Háló

Megtekintve: 75 alkalommal

Hangsor

Tömör tömbökben tolakodó felhők
tüdőnyi levegőt lefelé tolnak,
délután visszajöttem a partra lélegezni,
de olyan volt, mintha meg sem történt volna.

Horizonttá vált anyag záporozik a Mennyből,
valahol zene szól, sláger ömlik szét,
aggódó fák nézik az olvadt pocsolyát,
ez még januárban történt.

A sláger halkul, menekül,
mintha valaki az adót elállítaná,
nem zenét hallok, hanem a zene hibáit,
úgy hallgatom, mint ki nem tudja mit csinál.

Biztos a szél hordja szét,
havas eső veri szótagokra,
követem a szövegét, valamit folyton kihagyok,
betűkké bontom, de legjobb az áthúzás nyugalma.

Úgy, mint ez a zene más is eltűnik és előkerül újra,
amit nem akartam hallani de mégis,
mert mit akar tőlem darabjaiban
… ez a február, ha eltart évekig.

Vélemény, hozzászólás?