Háló

Megtekintve: 366 alkalommal

valahol elvesztem

valahol elvesztem útközben kiutat keresve
elakadtam egy egyszerű körforgalomnál
újra és újra újabb köröket róttam kilátástalanul
göröngyöket cipelve a vállamon

feneketlen kútba mélyül a fájdalom
álmaimban ma is torz tükrök előtt tetszeleg
hiába feszít hófehér lepleket az égre
foszlott rongyai alatt mégis beszédesek a sebek

hol koszorúkat fonnak láthatatlan kezek
holt virágokkal a látszat könnyedén mosolyog
de legbelül bennem összeszorított fogakkal
réges-régen elvesztett világom toporog

Vélemény, hozzászólás?