Háló

Apához

bordó fürtök versengenek a lugas alatt

élvezik az őszi napsugarak aranyát míg

Reményt!

Ó, de csodás hajó volt,
moszat és hamu
egymás szürkítve
a fehér vitorlák alatt.

Hydra

bársony bőröm alatt
víz zúg
s a szerelem bennem egy
átkozott Hidra
ki tudja hány feje hullott
a sírba
de él és virágzik
mérgez