Megtekintve: 453 alkalommal
akác
Ha összeér tenyerünk,
épp annyi levegő fér közéjük,
hogy elég legyen kimondani:
ősz van.
Elmentek messze a madarak,
lassan indulok én is hozzád,
lopva, a falak mentén,
kidörgölve szememből a
rettegést.
Három villám nyilall folyton
kulcscsontom alatt, negyven
karommal tép az isten.
De megyek.
Már másodszor virágzik
az akác, hosszú ősz lesz,
virágfürtjeit kezembe veszem,
szemednek adom szemem.
Hatházi Áron
4