a hálátlan asszony & az áldott jó ember

a hálátlan asszony

naponta kialmozza a féreglyukakat
hogy amit elnyeltek újra szem előtt legyenek
kifényesíti a halál kaszáját
hogy kedvében járva távol tartsa amíg
mindennel nem végzett
megjárja a poklot is hogy
ne nélkülözzék körülötte a meleget
kisuvickolja a párja csigaházát
hogy ne kelljen a csápjait sem mozdítani
majd félig leengedi a felhőrolettát
hogy a párhuzamoktól elvakított áldott jó ember
végre megláthassa üvegtestét ami
egy régen hallott köszönömtől is
szétporlik

*

az áldott jó ember

nem kapkod el semmit
évekkel ezelőtt már vett virágot
arról nem tehet ha nincsen rá igény
vagy semmibe veszi a sok sirámot
az áldott jó ember rohan a boltba
sietni kell otthon a párja henyél
nem csinál az semmit csak varrja a gondot
takarít lazán amíg haza nem ér
az áldott jó ember tudja mi illik
ablakot ajtót gyorsan bezár
ne hallják megint hogy üvölt rá az asszony
az áldott jó ember mindent kiáll
reggeltől estig látványosan kapkod
körmére a munka hiába néz
nem csoda hisz nonstop izgatja a laptop
annál jobb élvezet csak az ebéd
az áldott jó ember utóddal is áldott
de nem tűnik fel hogy már nem gyerekek
talán kettő vagy éppenséggel három

na az meg vajon kitől lehet