Háló

Megtekintve: 67 alkalommal

Ristretto

F.-éknél jeges kávét ittunk, F. felesége hatalmas jégkockákat tett a poharunkba. Folytatom a naplómat azzal, hogy a baráti körünkben most már mindannyiunknak van oltási kártyája. Ha nem lenne, akkor is találkoztunk volna F. kérésére. Fotókiállításra készül, azt mondta, hogy válogassunk  képeket, jöjjünk rá mi a koncepció. Átlagos női, férfi portrék, akár egy hivatali fotókabinban is készülhettek volna. Kellemes arcok, fizikai szépségük éppen átlagosságukban van, abban, hogy  rendezettek a vonások, semmi torzulás. Alaposabban szemlélve azonban feltűnt, hogy a készletben ismétlődnek bizonyos arcok, illetve nem egészen, hanem a korábban látott arcok egymásra fényképezve: nők férfiakra és nőkre, férfiak nőkre és más férfiakra, idősebb korcsoport fiatalabbakra és fordítva. Ha összehasonlítottuk a megkomponált képeket az egyediekkel, úgy láttuk a portrék szebbek, vonzóbbak, kedvesebbek, élettel telítettek. Aztán F. előjött azzal, hogy az egyedi  arcokat is számítógépen generálta standard matematikai átlagokból. Kissé meglepett a koncepció: az esztétikai vonzódás gyakoribb átlagos tulajdonságokkal bíró egyének felé.

Vélemény, hozzászólás?