Háló

Megtekintve: 119 alkalommal

Rossz korban

Rossz korban születtem a földre
mikor az öreg fák fény helyett
sötétzöld álmokat susogtak
anyám egy idegent szeretett.

Magasról dörgött rám az élet
szikkadt szomjúság lebegett
a fejem fölött szüntelen
én anyám nyomán haladtam.

Árnyékom elillant egy sarkon
satírozott vonalra vágyott
nyűtt talpú cipőm vitt előre
amíg anyámat kerestem.

Csönd buborékba hullott a nap
hazaért végre talán hozzám
gondolat-kar ölelte egyre
zsebéből húzott közénk falat.

Tátongó fekete szemében
vigasz nem volt csak konok átok
nyolc évem ártatlan bűnei
anyám mást szeretett.

Vélemény, hozzászólás?