Megtekintve: 165 alkalommal
nincs már
viaszbőrömön áttetszik alakod
körémgyűlnek
vén varjak
koldus szellemek
nézik mint csattogtatod
fehér mosolyod
gerinced és vállad íve
hogy feszül bordáimra
szósav nem érhet
szitokgallyak sem
nincs már kihez imádkoznom
csak én védelek
a napnak lángja nem
csak sugara
a szélnek árja nem
csak fodra ér
oktondi gyermekem
Hatházi Áron
5