Megtekintve: 316 alkalommal
BOCS
S nem vittél te sem magaddal
vakargathatom boldogan
hiányod fehér foltjait
a lepedőről
jó nekem csak magam
lenni
olyan mint az éjfél
mindig sötét
mindig felkarcol
bonyolult jeleket hagy
a lábtörlőn
az utcán a kockaköveken
BOCS
írtad azon a rohadt messengeren
mintha csak ismerősöd volnék
valami aranyos majdnem idegen
BOCS
én pedig rettegve dörzsölöm
nyakamról bőrfoszlányaid
most utoljára
Szabadkai N.
3