Háló

Megtekintve: 27 alkalommal

esti mese

baktat az asztal a hegyre
megroggyan olykor a lába
anélkül megy hogy megállna
egyetlen célja csak előre

utána kaptat a szék is
zörög köhög a fiókja
még egy utolsót szólna
de néma marad mégis

követi őket a szekrény
nyikorog rozoga lába
csak felérjen vacsorára
utolsót csikiz a napfény

nem jönnek le soha többé
az idő megfogta őket
kicsi álmokat szőnek
így is marad örökké

Vélemény, hozzászólás?