Megtekintve: 227 alkalommal

---

Veszett kutya

Veszett kutya a jövő,
magamra hagyott, örökre elment,
baljós a belélegzett levegő,
tudom sosem látom az egyetlent.

Ma visszájára fordul az idő,
egyedül hagyott, örökre elment,
kertemben túlvilági virág nő,
átjárót nyit a hinta odalent.

Magamba zárkózva fekszem itt,
árván hagyott, örökre elment,
nem segít a töretlen hit,
hogy újra látjuk a tengert.

Messzire repülök halkan,
társtalan vagyok, örökre elment,
lehunyt szememben más nincs,
talpam alatt csikorduló kavics.

Hajamba bújó üde szellő sincs,
baljósan borong a messzeség,
félelmetes, számomra mégis kincs,
felhőfátyoltól szürke az ég.

A vihar szélvész kezével int,
öreg fákat derekánál hajlít,
valamiért megint haragszik,
az eső új arcomon patakzik.