Megtekintve: 225 alkalommal
délutántól reggelig
mikor lehuppanok a sarokba
fénypászmát sző az idő
fáradt fonalaim mozgása gyengül
sikít a fésű a töredezett szénát
nehezen bogozza
álom vagy valóság
sziporkázó prizma
altató pirulám
a jegy nélküli éjszakai utazást
szigorúan büntetik
vágyakkal ébred a reggel
piruló arcán végigsimít a nap
szél borzolja sápadt fürtjeit
a tea gőze bizonytalanná teszi
mégis útra kel
Ötvös Németh Edit
6