Megtekintve: 179 alkalommal
korom
Arra ébredtem, hogy
almákat teremtél vállgödreimbe.
Van idő,
suttogtad, ez még nem vihar,
csak szellő lengedez,
ha ágaidba mar, foglak-e?
(Ne nézz le
átlyukasztott tenyeremre!)
Fázol, ugye?
Ágaid közt éri hajam a dér,
e ledér tél mind elvitte rongyaim,
nem merek lángokat imádkozni köréd,
hogy felmelegedj,
a korom megfestené leveleid.
2019.
Hatházi Áron
10