Megtekintve: 240 alkalommal
Kifejezéstelen
oldalvást szakad
a tél fakó nyála
dermedten kúszik égre
a falak döngölt árnya
jégbe süppedt kapualjban
mintha lyukas ablakok
de csak szemek
elhagyott
tekintetekben űr –
a test csak ténfereg
magát nem találva
a nap fagyott vére
s húgy csordogál alája
***
mintha feneketlen szemek
de csak ablakok odvas mélye
ki-kitekint belőle
utcára köpött ölelések
ezernyi éhes perc-seregélye
s kér
még
még enni –
de kint mint bent
nincs semmi
Bartha Katalin
6