Háló

Megtekintve: 206 alkalommal

Csend

A csend birtokol mindent,
folyékony a párnán hajad,
az éj strázsál, mélyen alszol,
lüktető perc lassan halad.

A hajnal, semmivé foszló
álmok fátylában, kábán
ül az óra mutatóján.
Bíborszín szemmel nézem,
ahogy halkan szökell,
távolodik a pirkadat,
szomorú, de megértem,
tovább nem maradhat.

A fák lombján árnyjátékot
játszik a szellő a fénnyel,
puha avarban álmosan
csoszogva, dohog az éjjel.

Vélemény, hozzászólás?