Megtekintve: 675 alkalommal
pont úgy
amikor bele akarok
feküdni abba a sírba
amit magamnak ástam –
ha nem hiszed
nézd meg a kezeimet
két karom könyékig lekopott –
már benne fekszel
holtan
felpuffadva
csak kavicsszemeid
élnek
bőröd kifeszült
körbe a koporsóra
először gyermeknek tűnsz
majd nagy fehér istennek
pedig mindened földbarna
ha helyet cserélnénk
nekem szemem sem élne
tested üvegből lenne
ezüstből combod és nyakad
s pont úgy nem szeretnél
mint ahogy halott se vagy
Hatházi Áron
13