Háló

Megtekintve: 28 alkalommal

pont úgy

amikor bele akarok
feküdni abba a sírba
amit magamnak ástam –

ha nem hiszed
nézd meg a kezeimet
két karom könyékig lekopott –

már benne fekszel
holtan
felpuffadva
csak kavicsszemeid
élnek
bőröd kifeszült
körbe a koporsóra

először gyermeknek tűnsz
majd nagy fehér istennek
pedig mindened földbarna

ha helyet cserélnénk
nekem szemem sem élne
tested üvegből lenne
ezüstből combod és nyakad

s pont úgy nem szeretnél
mint ahogy halott se vagy

Vélemény, hozzászólás?