Megtekintve: 247 alkalommal
Télidill
Ma télruhába öltözött az élet,
s a szél vezényel új melódiákat,
ha int a pálca, jégcsapok zenélnek,
faágak ónköpenyben intonálnak;
fehér lepelt szitál a menny a földre,
havas fenyők hajolnak összebújva,
csak égi lámpa fénye fonja körbe –
a hold elindul éber éji útra;
elér a téli fagy, belül diderget,
de rőzsedalra fűt a régi kályha,
tovább hevíti perzselő szerelmed,
ha ajkam ajkad íze megtalálja;
a csók mohó, karod puhán ölel,
elolvadunk, s a hajnal így jön el.
Horák Andrea Kankalin
4