Háló

Megtekintve: 46 alkalommal

Télidill

Ma télruhába öltözött az élet,
s a szél vezényel új melódiákat,
ha int a pálca, jégcsapok zenélnek,
faágak ónköpenyben intonálnak;

fehér lepelt szitál a menny a földre,
havas fenyők hajolnak összebújva,
csak égi lámpa fénye fonja körbe –
a hold elindul éber éji útra;

elér a téli fagy, belül diderget,
de rőzsedalra fűt a régi kályha,
tovább hevíti perzselő szerelmed,
ha ajkam ajkad íze megtalálja;

a csók mohó, karod puhán ölel,
elolvadunk, s a hajnal így jön el.

Vélemény, hozzászólás?