Hét törpe
Hét törpe
Épp hét a törpe
itt járnak, körbe-körbe,
zsebükben zsizseg kisrádió,
elektromos atomóra, aranydió, galvánelem,
óh, redoxireakció, legyél velem.
Épp hét, kalitkában cinkét reptető,
rettentő hős, istenanyába elbújó bősz,
lélekölő lektűrökbe temetkező
bolond kobold, időt, teret eltékozolt,
dolgos kobzos, ős bozontos.
Épp hét, állnak, várnak, fára másznak,
hibáztatnak, mindig másnak, így pofáznak,
miért, miért, sosem csendben, akkor is
csak ijedtebben, hogyha dalra fakad kedvem,
hogyha megpihen hegyekben, hogyha magasban állva fázna,
mindig beljebb, mindig egyben, jönnek sűrű fegyelemben,
lábuk zaja mindig döngő, kalickában cseng a bongó cinke, csetteg,
mindig hallom imamalmom, zakatol az őskövület, így pörgetem, így pörgetnek,
lábam kalimpál ijedten, szemem rebben, döng a hegyhát, elnyel menten,
meglapulok lélegzetben.