Megtekintve: 192 alkalommal
Békalencse
Hol-hol volt, hol nem. Volt egyszer.
Csúf békának csúfolták az oviban.
Mondták őt komisznak és nagyszájúnak.
Egy furcsa, narancssárgába hajló nyári napon
vitorlát csinált fütyülős fűből
és útrakelt a nagy vizen.
Vízililiom volt a hajó teste,
az árboca kis faág.
Addig ringatózott, addig nézte a napot,
hogy virág lett belőle. Védett virág.
Nézte-nézte a sok vizet maga alatt.
És meglátta benne az édesanyukát.
Akkor kezével lapátot formázott
és átkelt a nagy óceánon.
Békalencsén, vízen ringó levélen
hajózott át Óperenciába.
Kiss Anna Mária
5