Háló

Megtekintve: 264 alkalommal

Isten malmai

 Állok, mint dermedt feszület
karodban, egy isteni keretben;

(groteszk szög és fejfa…)

életbe fúlt testem hörög,
lelkem szökött céda,
sóhajtva könyörög,
ám a délután süket,
dermesztő csend-malma
belénk költözött–

(száz és száz perc görög tova…)

Látod, ki nem szedi küret
onnan, felőröl téged, engem.

Vélemény, hozzászólás?