Agy/hullám
Oly fáradt most minden,
oly nehéz a szó,
a ködbe bújt álmok
valahol messze,
alig látod.
a fába szorult féreg története helyett egy mai mese
saválló peckeket szúrt
maga köré a lány
aki csak úgy elvolt
Pegazus szárnyaival
nem hasította fel az eget
inkább csigákat gyűjtögetett a parton
az apró kiüresedett házak
úgy simultak a tenyerébe
mintha ott születtek volna
pilláin álom ringatózott
fülében selyemszálon
tücsök hegedült
(Úgy vettem észre-)
Ha elszalad velem a ló,
ha elkezdek nagyban gondolkodni,
mint ahogy tanultam is.
tudom… de már nem számít (áramvonalasítva: by a little help from Burai Katalin)
a dróton ültek a visszaolvasható
mondatok sorban egymás mellett
Legutóbbi hozzászólások