Háló

Nem várunk rád

Halad az idő,vasfoga rág,tág a világ,de sok csupasz ág,meztelen kéztépkedi,irtja a gyomot,míg egy másik,különb kacsómuzeális, fakótettként éli meg.A sereg halad,s tapad az üvegre,sóhajtást se hall,csak mered a falmásik oldalán,s a malomban őröltlisztre néz,vízi hajtás,ócska, kész. A súlyos aggodalompartra vet.Haladj!Fogva az ősit,teremts!Egy rozzant kalyibapárja a jónak?A haladásnak nyiss ajtókat!Döngess kaput!Lőcsös szekérrel érd el Budát,s haladja szivárványon át!Nem várunk Rád! Toga2020.12. 01.

Majdnem

A szavai olyanok voltak, mint az elpattanó buborékfólia hangja, legalább is a fejemben:

Géza

Nekem elegem van Gézából.
Amikor baja van, ír, ha nincs, akkor nem ír.
Néha próbálkozom, amikor szomorú vagyok.