A költő
A költő mohón kanalazta
kislábasból a tejfölös krumplilevest,
éhesen kereste azt a szót,
Fel-le
Tövig rágtam körmeim
emlékszem:
a sárga fény volt csak és a
kirakatok halovány
csilláma –
Népdal
sáros csizma a szögre fehér abrosz a földre piros szoknya a hajba fehér rékli a padra Jóska látta, elvette Ferkó bánta, megtette szűröm és szép kalapom a csárdába’ ott hagyom deresem is gebe lett a házam is odalett az ispán is nem bánta róka vitte meg kánya kalodában a lábam fekszem lent a zárkában sárba hullt szép csillagom holdfényben a […]
re: karácsony avagy egy nyáreste tejföllel és szilvafákkal
a konyhai polcon ülnek a bögrék
fénylik az egész család
szép a kert és szép az alkony
körbeüljük a szilvafát
Minden — kivéve a konyhai mosogatót
Tudnom kellene
De még mindig
Nem tudom
Illetve tudom
Nem haza, nem otthon – II. Játékban szerepelt!
Ha hűvösödik bármelyik jó lenne,
persze égtájak szerint átgondolom még,
egy-egy tetőtér hol maradt félbe,
Mese a fájdalomról – II. Játékban győztes!!!
az utolsó szobában lakott
úgy volt hogyha felnő
átköltözhet a nagyokéba
Legutóbbi hozzászólások