Első lépések: Ha megkérdeznétek (1974)
Ha megkérdeznétek: Mi az, amit innét
Magaddal vinnél?
Azt válaszolnám: Mindent.
Mindent, ami idekötött
Hogy ne feledjek bánatot, örömöt.
Vinném a szót, a tekintetet,
A szálló krétaport, a villanyfényeket,
A remény sugarait, a legszebbeket,
A gondtalant, az érzelmeset,
Mely engem ideszögezett.
Elvinném a kérdéseket, s a feleleteket,
A padokat, székeket, lépcsőfokokat,
Vinném a csalódást, a szeretetet,
A kedves, biztató mosolyokat,
Mely engem örökké visszacsalogat.
Vinném a tucatnyi szempárt,
A mosolytól ragyogót, a könnyeset.
Vinnék minden rosszat és jót,
Minden mozdíthatatlant, és mozdíthatót,
Amit megszerettem itt.
S elvinném magammal a rettegést,
S a vágyat, hogy szeresselek.
Hogy szeresselek, te hűvös ész, te bálvány,
Testedben, lelkedben jéghideg márvány.
Hamis szavú, hamis mosolyú,
Bélmegyer, 1974. tavasz