Első lépések: Válogatás az elsőkből (2011)
…kismadár
Beugrott hozzám,
szárnyát hátrakötötte a Gondviselő.
˝Rabhoz mégy, légy feszes és előkelő!˝
Tipegett, csőrében barna mag vacakolt,
gúzsba kötött szárnnyal arcomon maszatolt.
Behúzta karmait, bőrével simogatott
könnyeim falán át láttam a pillanatot.
Kicsi kis szürke lét, csacsogó Napsugár
eljön a szabadság, súgta a kismadár.
Arcomra rózsaszínt lehelt és énekelt,
torkomból gombócot százat is megölelt.
Szívemen megpihent, nem láttam szemeit,
barna magvas csőrrel felvágta ereit.
Piros vére szétáradt, elöntve testemet,
hites lelkét hontalan derengés rázta meg.
Reszketni kezdtek a tollak a szárnyán
megszólaltam halkan, az ő kedves hangján:
˝Minek az élet, az élet, csip-pám-pám?˝
és ott hagytam arcom sokáig a párnán.
Az Úr odafönn kacagva tapsikolt:
˝Álljatok föl bohócok!
Elég volt! Elég volt˝!
Két röpke
Elcsendesedett
két világba nőtt ma a hajam,
mint hosszú barna
út a végeken,
szaladnak át a gerincemen.
Elcsendesedett a sóhaj,
a kezem remeg,
lágyan fésüli át a képzeletet,
mit piros madár kínál
csőrében aranysárga
nap-szívta szalmaszál.
Eljöttök hozzám,
mint árnyék az utcán,
léptek sarkamba
kacagva
veletek nevetek, rázom fürtjeimet,
kócos kacajom felül egy ágra,
hagyom őt hintázva, fel-le szállva,
piros szoknyámra leül a pára.
S megfoglak végre, két röpke lomha lepke,
szememre helyezve szárnyatok
rebegve
kéritek még a holnap csodáját,
s tudom, hogy adom,
mert kelletek nagyon,
mindig ha a hajam két világba fonom.
Ködös úton
Eltévedtem, az út előttem köddé lett.
Piros kabáttal törlöm poros cipőimet.
Mohakötést keresek az arra járó fákon,
de csak az őszi galagonya leveleket látom.
Szemembe csap az idő göcsörtös ága
Ráncos bőröm utat mutat egy letűnt világra.
Patak vízében megmosom a lábam védőn,
és elindulok a ködös, járatlan úton kérdőn.
Fekete
Két lábon járó útszakasz
Vakon sétáló, hervatag, csupasz!
Fekete ablakot karcoló Kereszt
Fekete szememből könnyeket ereszt.
Fekete ruhámon vállfa lóg
Fekete szakállat visel a Hold!
Fekete útszakasz, gyalog nehéz
Fekete szívemből kinyúl egy kéz
Ruhámat vállfára simítva… néz.
2011.