kiszabadult…
lehúzhatnék magamról még egy bőrt
utána elrágcsálhatod a csontjaim
visszafutott előlem a lusta idő
ecetben áztatom a rongyait
végül úgyis ugyanakkora maradok
vagy amit akartam vagy ami kitakar
lemaratom lassan a színeket
alattuk egy zavart macska kapar
repedések mindenütt és mindenkin
mindenki repedt és kinevet
a november szürke de úgy kell nekem
torokhangon énekelgetek
a szöveget nem tudom
a dallamot csak sejtem
inkább csak dúdolom
és nem táncolok velem
a táncok és a láncok
rozsdásak repedtek
a hangok és a fények
hazáig kergettek
megint ugyanaz
odafirkált tájkép
a kincs helye csörög
nem vár rám ajándék
hát persze hát persze
ahogy szeretnétek
lehúzom ezt a bőrt is
megmarad a péntek
ez alatt a falka lassan
elmúlik és elmúlt
nem számít amíg
a holnap újra felfúj
majd hazaterel
aláfekszem
hátha átölel