Megtekintve: 261 alkalommal

---

Néhány új csoda

Így járunk, ha egy forrás nem folyik el,
kész csoda, ha valami nem veszik el végleg,
az izgága idő nem szórja szét tárgyait,
csak csodákat talál a tények tengelyén vagy semmit.

Csoda, hogy a múlt nem tud múlttá válni,
kőbe vésve is újramossa színeit,
jó, hogy az ugyanaz mégis egyre lényegibb,
s a boldog puttókra ráfagy a mosoly-habarcs.

Az is csoda, ahogy önmagával törődik a természet,
csíráival és kihívó vízfodraival,
néha hátrafordul majd átlapoz bizonyos éveket,
néha halászik letűnt kilátások zavarosaiban.

Csoda, hogy az emberek nem felejtik el egymást,
pedig arcukat egy egész emberiség takarja,
mélyen őrzik a szív fekete dobozát,
mélységből-mélységbe csodás szavakat visznek magukkal.