Konstrukciós Huba
zöld kötelek
tartják össze
az egészet
bár egyiket
sem látom már
akkor viszont
szét is hullik
szét is hullok
Miértek (ké)reggel…
Minek utána, annak utána egyfelől a nagy nihil mert miért is aggódna múló önfeledten a csábvitéz ha egyszer sem bír el vele….hát legyen mondta rácsapta sár gőzös lelke deszka ajtaját és elszalad vele, mint fodros kutya sáros őszön hajdanán ám, senki fia letegezte önmagát mert még sem bánkódik -miért is – a rühes kocsmaasztalon búbánatos poharak csengésével miközben a […]
Konvertált álmok
Testiséggé konvertált álmok
kerekei között porlik a lélek,
s ha olykor el-elszenderül,
Énekek énekére
jaj, ha megszakasztod szívem
mert sem éltetni sem altatni
nem bírsz
csak utamba keveredsz
Paripaszívvel
Mint szomorú, vígat játszó fekete özvegy, ha álom világa véget ér, mit mutat, mit ígér, zamatos mosollyal, s csak suhanc nem érti, hogy az öröm, álca, mit tálcán tart feléd, s léte egy sarok, egy kis menedék, egy aprócska folt, pont, semmiség. Csak haladunk, tudja jól, de nem jutunk előre, paripaszívvel fává feszülve, hintaló nyargal, s mint hintaszékbe tett fenék, […]
bak
nem áll már soha számra az a ritmus mi mértéket törve időn átszakít és keresnem kell
Kényszerzubbony
Ötvenöt éves vagyok, és harminc év után végre megszabadultam a férjemtől. Volt idő, amikor a szívem sem dobogott, ha ő nem volt a közelemben. Kedves volt, jó munkásember szilárd erkölcsökkel. Magas, erős termetű, és elég jóképű is. Bár ne lett volna ennyire főnyeremény! Az évek során sajnos minden, ami szerethetővé tette, elveszett. Agresszív lett, vert engem és a fiúkat is.
Legutóbbi hozzászólások